Családi ház eladó Debrecen, a Bihari utcában, 90 négyzetméteres | Otthontérkép - Eladó ingatlanok Otthon térkép Eladó ingatlanok Kiadó ingatlanok Lakópark Magazin Ingatlanos megbízása Tartalom Új építésű lakóparkok Bűnözési térkép Bl...
Ki választható közös képviselőnek, és mi a közös képviselő feladata? Közös képviselőnek bármelyik tulajdonostárs megválasztható. A kivételek a következők (lásd a Társasházi törvény 49. szakaszát (paragrafusát)): Nem lehet közös képviselő (vagy intézőbizottsági elnök, illetve tag) az, aki büntetett előéletű, Továbbá az sem, "aki ilyen tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll", És az sem, aki "ilyen tevékenységével összefüggően keletkezett, jogerősen megállapított fizetési kötelezettségének nem tett eleget". Összességében tehát nem választható közös képviselőnek az a tulajdonostárs, akinek már akadt "valamilyen dolga" a törvénnyel. Fontos megjegyeznünk, hogy a "nem tulajdonos" (vagyis tevékenységüket üzletszerűen végző) közös képviselők többnyire társasházkezelői, ingatlankezelői tevékenységet is ellátnak, amelyhez a törvény szakképesítést és nyilvántartásba vételre történő bejelentési kötelezettséget ír elő. Megfelelő szakképesítés és regisztráció nélkül ők nem végezhetnek ilyen jellegű tevékenységet.
szakaszát), Lényeges továbbá, hogy a közös képviselő társasházkezelői tevékenységet is elláthat, a közgyűlés határozatától függően, de erre a törvény nem kötelezi. Egyébként a fenti, utolsó kitétellel, kapcsolatos az az amúgy örvendetes jelenség, hogy egyre több társasháznál választják szét az az "amatőr" közös képviselőséget és a "profi" társasházkezelést, amelyhez – különösen a nagyobb lakóházaknál – nem árt némi tapasztalat, szakképesítés és professzionális ügyviteli-könyvelési háttér. A Társasházi törvény 55. szakasza egyébként a "nem hivatásos" (azaz tulajdonos) közös képviselők számára is előírhatóvá teszi a társasházkezelői szakképesítés megszerzését, a közgyűlés döntésétől függően. Ebben az esetben azonban a szakképesítés megszerzésének költségei a lakóközösséget terhelik. Végezetül nézzük, hogy miként rendelkezik a közös képviselők díjazásáról és az őket sújtó, elméletileg szóba jöhető, pénzügyi szankciókról a jogszabály. A díjazást, költségtérítést illetően szűkszavú a jogalkotó: a közgyűlésre bízza a döntést, az előterjesztés feladatát pedig a számvizsgáló bizottságra, illetve annak elnökére.
Forrás: Alig fejeződött be a kötelező közgyűlések szezonja, jó pár társasházban máris a következőre készülnek. Az éves közgyűlések után indul a képviselőválasztási "pótszezon". Ennek kapcsán gyűjtöttünk össze néhány hasznos tudnivalót leendő képviselőknek és képviselőválasztóknak. A legtöbb társasházban május 31-éig lezajlott a Társasházi törvény által előírt éves közgyűlés (a kötelező közgyűlésről és elmaradásának következményeiről írt cikkünket itt olvashatja), amelyen – többek között – megvitatták az előző évi elszámolást és döntöttek a folyó évi költségvetésről. Akad azonban jó néhány lakóközösség, ahol most újabb tárgyalnivaló miatt főhet a tulajdonosok feje: ki legyen az új közös képviselő? Az éves közgyűlést számos társasháznál követi egy újabb, amelyen a lemondott vagy leváltott közös képviselő utódlásáról döntenek. Nem kevés háznál ugyanis az éves közgyűlés nyomán felszínre került nézeteltérések gyakran a közös képviselő távozásához vagy menesztéséhez vezetnek. Korábban már írtunk arról, hogy milyen szempontokat érdemes megfontolni a profi (tevékenységüket üzletszerűen végző) közös képviselők, közös képviseletek kiválasztásakor.
A közös képviselő feladatait illetően a törvény a következőképp rendelkezik: A közös képviselő hatáskörét és pontos feladatait a társasház szervezeti-működési szabályzata kell, hogy tartalmazza – vagyis a részletes feladatlistáért elvileg mindenkinek a saját SZMSZ-ét kellene átböngésznie először. A legfeljebb hatlakásos társasházi közösségek ugyanakkor dönthetnek arról, hogy a szervezetükre és működésükre vonatkozóan a Társasházi törvény rendelkezéseit alkalmazzák – vagyis ők "megspórolhatják" a feladatlista összeállítását. Nézzük, hogy a konkrét feladatok közül a törvény melyeket tartja a legfontosabbaknak: A közös képviselő köteles előkészíteni és végrehajtani a közgyűlés határozatait.
Mostani írásunk inkább azoknak szól, akik tulajdonosként látnák el a társasházi képviseletet, illetve a házbeliek közül választanának közös képviselőt vagy intézőbizottsági elnököt. (Az intézőbizottság elnökének jogállása és felelőssége azonos a közös képviselő Társasházi törvényben meghatározott jogállásával és felelősségével. Az egyszerűség kedvérét a két tisztséget most "egy kalap alá" vesszük. ) Mielőtt azonban a választhatóság feltételeiről, valamint a leendő képviselő feladatairól beszélnénk, ejtsünk néhány szót a távozó közös képviselő maradék kötelezettségeiről. A régi, még hivatalban lévő, közös képviselőnek két fontos feladata van: Köteles az új közös képviselő (intézőbizottság) megválasztásáig, de legfeljebb felmentésétől (lemondásától) számított kilencvenedik nap leteltéig ügyvivőként ellátni a közösség ügyeinek intézését, Köteles átadni az új közös képviselő (az intézőbizottság új elnöke) részére a megválasztásától számított harminc napon belül, írásbeli jegyzőkönyv alapján, a társasházra vonatkozó összes iratot, az erről szóló teljességi nyilatkozattal együtt.
Semmelweis Egyetem I. Számú Gyermekgyógyászati Klinika Település Budapest VIII. kerülete Cím Budapest, Bókay János u. 53-54., 1083 Építési adatok Építés éve 1883 Építési stílus eklektikus építészet Tervező Kauser József Elhelyezkedése Semmelweis Egyetem I. Számú Gyermekgyógyászati Klinika Pozíció Budapest térképén é. sz. 47° 29′ 02″, k. h. 19° 04′ 41″ Koordináták: é. 19° 04′ 41″ A Wikimédia Commons tartalmaz Semmelweis Egyetem I. Számú Gyermekgyógyászati Klinika témájú médiaállományokat. A Semmelweis Egyetem I. Számú Gyermekgyógyászati Kliniká ja, korábbi nevén Stefánia-gyermekkórház egy nagy múltú budapesti kórház a külső klinikai tömb közvetlen szomszédságában. Története [ szerkesztés] Ugyan Budapesten már a XIX. század elejétől foglalkoztak külön gyermekgyógyászattal, azonban a nagy Gyermekgyógyászati Klinika csak Bókay János orvosprofesszor működése nyomán épülhetett fel 1883-ban a VIII. kerületben, a mai Bókay János u. 53-54. szám alatt Kauser József tervei szerint. Ugyan Bókay már 1884-ben meghalt, az intézmény sikeresnek bizonyult, az 1910-es években bővítésre is került az épület Korb Flóris és Giergl Kálmán tervei alapján.
Milyen bírsággal sújthatók a közös képviselők? Két esetben fizethetnek a közös képviselők (vagy az intézőbizottsági tagok egyetemlegesen) jelentős bírságot: A törvényességi felügyeleti vizsgálatokat követően – a fellelt jogsértések mértékétől függően – 100 ezer és 5 millió forint között büntethetők, Továbbá akkor is fizetniük kell, a Fogyasztóvédelmi törvénnyel összhangban, ha megsértik a rezsitájékoztatással összefüggő előírásokat (ezeket lásd részletesen a már említett 43/A. szakasznál). A bírság összegét hatósági eljárás során állapítják meg. Távol álljon tőlünk, hogy bárkit is lebeszéljünk arról, hogy tulajdonosként közös képviselőnek választassa magát, vagy tulajdonost válasszon közös képviselőnek, hiszen – főként a kisebb házaknál – ez a legcélszerűbb megoldás. Ugyanakkor érdemes tisztában lenni azzal, hogy a közös képviselőség, és a vele rokon társasházkezelés, felelősségteljes, szakértelmet kívánó munka (hivatás! ), amelyet – különösen a nagyobb lakóépületeknél – jobb a profikra bízni.
Sitemap | Legion teljes film magyarul, 2024