Családi ház eladó Debrecen, a Bihari utcában, 90 négyzetméteres | Otthontérkép - Eladó ingatlanok Otthon térkép Eladó ingatlanok Kiadó ingatlanok Lakópark Magazin Ingatlanos megbízása Tartalom Új építésű lakóparkok Bűnözési térkép Bl...
Az ünnepségek a hivatalos szertartás befejezése után még napokig tartottak. A budai palotában egy hétig minden nap 180-an voltak hivatalosak a királyi asztalhoz. A pestiek a Városligetben, a budaiak a Vérmezőn mulathattak a koronázás estéjén: ökörsütés, ingyen kenyér és bor, tánc és népies sportversenyek tették emlékezetessé a napot. Másnap a két koronázó város a régi szokás szerint természetbeni ajándékokkal (terményekkel és állatokkal) kedveskedett a felséges párnak. A koronázási jelvényeket három napra közszemlére tették a Mátyás-templomban: ezek visszavitele tett pontot az ünnepségsorozat végére. A nagy kibékülést a király a maga részéről azzal pecsételte meg, hogy az országgyűléstől koronázási ajándékul kapott százezer aranyat az 1848-1849-ben megrokkant honvédek segélyezésére ajánlotta fel, és teljes amnesztiát hirdetett a politikai elítéltek számára. Ferenc József utódát, az utolsó magyar királyt, IV. Károlyt 1916. december 30-án koronázták királlyá. A javában zajló világháború közepette az ünnepségek szerényebbek voltak ugyan mint 1867-ben, s azokat biztonsági okokból a vár területére korlátozták, de azért igyekeztek minél többet felmutatni a történelmi Magyar Királyság fényéből.
9. oldal / 18 Királykoronázások Budán Buda az újabb korban háromszor volt királykoronázás színhelye: 1792-ben I. Ferenc, 1867-ben Ferenc József, 1916-ban pedig IV. Károly uralkodóvá avatási ceremóniája zajlott a várban. Ezek az ünnepségek elég pontosan meghatározott szertartásrend szerint zajlottak, de bizonyos mozzanataik a körülményektől (a király egyéni kívánságaitól vagy a politikai helyzettől) függően változhattak, miként az egyes helyszínek is áthelyeződhettek. I. Ferenc koronázását 1792. június 6-ára tűzték ki. Az ünnepségsorozat azonban már négy nappal korábban, a királynak és kíséretének bevonulásával megkezdődött. A hosszú kocsisor élén haladó uralkodó a Bécsi kapu n át, a város kulcsainak jelképes átvétele után lépett be a várba. A tanács hódolatnyilvánítása, diadalkapu, zeneszó, ünnepélyes istentisztelet, este pedig díszkivilágítás üdvözölte a fiatal királyt és feleségét. A koronázásra az akkor használaton kívüli ferences (a későbbi Helyőrségi) templomban gyűltek össze a rendi Magyarország előkelőségei.
A Sándor palota 1803-1806 között épült Pollack Mihály és Johann Aman tervei alapján a grófi Sándor család megbízásából. 1881-től miniszterelnöki, kormányzói, köztársasági elnöki rezidencia. A budai vár a II. világháború végén súlyos orosz ostromot élt át, s ismét rommá vált. Feltárása, helyreállítása már 1946-ban megkezdődött. / 1873-ban hivatalosan is egyesült Buda, Óbuda és Pest Budapest néven. / A Budai vár északi részéről, Halász-bástya, Mátyás templom, a Buda, vár (2) ismertetőben láthatnak képeket. Kattintson egy képre, ha szeretné nagyban megtekinteni. / Ha nem a nyitóoldalról érkezett, a főoldal innen elérhető: /
A pincerendszer e tulajdonságának köszönhetően hadi célokat is szolgált a török hódoltság idején. A budai szőlőtermesztés hanyatlása és az ivóvízrendszer kiépítése után a főleg bortárolásra és vízszerzésre használt pincék elvesztették jelentőségüket, az üregeket építési törmelékkel és szeméttel töltötték meg, így lassan feledésbe merültek, a köztudatban pedig legendaként maradt fenn a pincerendszer létezése. A földtudomány különböző területeinek képviselői a XIX. század végétől fordítottak ismét figyelmet a Várhegyre. A Várhegy földtani felépítéséről szóló első leírásokat Szabó József készítette, Szontagh Tamás végezte el a területen az első részletes geológiai és hidrogeológiai kutatást. Schubert Ignác pincefeltérképezési munkái tették lehetővé, hogy a harmincas években megkezdjék a mély pincék feltárását, kezelését és idegenforgalmi rendezését. Kadič Ottokár és a Barlangkutató Társulat vállalta magára e feladatokat. Munkájuk eredményeként 1935-ben Várhegyi Barlang néven nyitották meg a nagyközönség előtt az addig feltárt Szentháromság utcai szakaszt.
A szertartást a régi szokásnak megfelelően a hercegprímás esztergomi érsek, Batthyány József végezte a nádor, Sándor Lipót közreműködésével (aki egyébként a király öccse volt). A ceremónia végeztével - amit a bástyákon elhelyezett ágyúk dörgése és a város összes harangjának zúgása adott hírül - a király és kísérete gyalogosan átvonult a Mátyás-templom ba, ahol aranysarkantyús vitézeket avatott. A menet élén haladó tárnokmester lóhátról a koronázás emlékére veretett arany és ezüst pénzérméket szórt a hatalmas tömeg közé. A kitüntetési szertartás után a király lelovagolt a Vízivárosba, hogy a kapucinusok temploma előtti emelvényen letegye a koronázási esküt, a mai Margit híd közelében emelt koronázási dombon pedig elvégezze a jelképes kardvágásokat a négy égtáj felé: ezek jelképezték, hogy országát minden ellenséggel szemben megvédi. A hagyományok szerint ugyan, de különösen látványos ünnepség keretében zajlott le 1867. június 8-án Ferenc József koronázása Budán és - ezúttal először - Pesten.
A budai vár alatt két-, illetve háromszintes, félig természetes, félig mesterséges pincerendszer húzódik meg. A felső szint 3-8 méter mélyen fekvő különálló üregekből áll, az alsó szinten egyedi és összefüggő pincéket találunk. A Várhegy területén kb. 350 000 évvel ezelőtt melegvizű források törtek fel. Magas mésztartalmuk mészkősapkával vonta be a hegy alapját képező budai márgát és az Ördög-árok patakja által lerakott kavicsüledék. A feltörő forrásvizek egy idő után már nem tudtak feljutni, így a budai márga és az édesvízi mészkő határán kerestek maguknak utat, kimosták a mészkő alsóbb rétegeit, illetve a mészkő alatti lazább rétegeket. A történelem során ez a többemeletes üregrendszer számos szerepet töltött be. A középkorban bor és termény raktározására használták a felső, különálló pincéket, az alsó járatrendszerben ásott kutak pedig vízzel látták el a lakosságot a XV. századig. Természetesen ennek a földalatti hálózatnak vannak olyan részei, ahol két vagy három szint is átjárható, így a házak alatt lévő magánpincéken keresztül lejuthatunk egészen a Várhegy gyomrába, a labirintus pedig lehetővé teszi, hogy akár egy másik épület kijáratán távozzunk.
A Mátyás-templomban szigorúan meghatározott szertartás szerint most is az esztergomi érsek végezte el a királlyá avatást. A legfontosabb mozzanatnál, a Szent Korona felhelyezésénél a (nem létező) nádort helyettesítő Andrássy Gyula gróf miniszterelnök segédkezett. Erzsébet megkoronázására szintén az oltár előtt került sor: ehhez rövid időre "kölcsönvették" Ferenc Józseftől a Szent Koronát. Liszt Ferenc erre az alkalomra írt Koronázási miséjének meghallgatása után a király a nemzetiszínű posztóval bevont úton gyalog átment a helyőrségi Mária Magdolna-templom ba az aranysarkantyús vitézek avatására, miközben a lovon haladó pénzügyminiszter emlékpénzeket szórt a nép közé. Ezután a király és kísérete hosszú lovasmenetben a Lánchíd on át a pesti belvárosi templomhoz vonult. Az itt felállított emelvényen, az országgyűlés tagjai előtt tette le a királyi esküt. A Lánchíd pesti hídfője előtt emelt koronázási dombon végezte el Ferenc József lóháton a négy kardvágást, ami "valami lovagkori varázst öntött a jelenetre" - írta az egykorú tudósító.
A hadügyi szervek érdeklődését is hamar felkeltette a budavári várbarlang és mély pincerendszer; óvóhelyeket és légvédelmi létesítményeket hoztak létre benne. A II. világháborúban egy kisebb kórház is üzemelt a Várhegy oltalmában. A hidegháború idején a polgári védelmi szervek korszerűsítették a pincerendszer óvóhelyeit. A létesítmények titkosak voltak, a magánlejárókat befalazták, a lakosság elől elzárták. 1961-ben a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat ismét megnyitotta a kibővített és átalakított Szentháromság utcai szakaszt Barlangtani Múzeum néven. Az itt berendezett kiállítás 1965-ben az Úri utca 9. szám alá költözött, mivel a létesítménynek otthont adó Budapesti Történeti Múzeum nem vállalta tovább az 1961-ben átadott szakasz üzemeltetését. Az Úri utca alatti folyosókon a történelmi emlékekből álló kiállítás egészen 1976-ig volt látogatható, amikor pénzügyi nehézségek és technikai problémák, valamint a pincerendszert elárasztó víz miatt bezárták a létesítményt. 1983-ban Budavári Labirintus néven nyílt meg a járatrendszer 1 500 méteres szakaszán, csaknem tízezer négyzetméteres területen a magyar történelmet bemutató panoptikum, létrehozva ezzel a budavári labirintusrendszer eddigi legnagyobb, legrendezettebb látogatható szakaszát.
Sitemap | Legion teljes film magyarul, 2024