Családi ház eladó Debrecen, a Bihari utcában, 90 négyzetméteres | Otthontérkép - Eladó ingatlanok Otthon térkép Eladó ingatlanok Kiadó ingatlanok Lakópark Magazin Ingatlanos megbízása Tartalom Új építésű lakóparkok Bűnözési térkép Bl...
Alkalomszerűen persze más a helyzet, én is készítettem már lilakáposztás-hagymalekváros libaburgert, aminek hatalmas sikere volt egy rendezvényen. De nem vagyok biztos benne, hogy ez az étel feltétlenül kiállná a szürke hétköznapok próbáját is. Mint ahogy nem igazán tudott street fooddá válni a lángos és a rétes sem, pedig többen is próbálkoztak vele. És hogy akkor milyen lehet a magyar street food jövője? Szerintem jó példát nyomnak a levesbárok, mi magyarok ugyanis tényleg nagyon szeretünk – főleg ebédidőben – levest enni. Ezek a srácok annyit csináltak, hogy a porceláncsészét lecserélték elvihető papírpohárra, amiből kényelmesen, akár sétálva is lehet kanalazni, az emberek pedig imádják ezt. A mai magyar közönség elég nyitott ahhoz, hogy bármilyen jó ötletet gyorsan magáévá tegyen, azok lesznek a nyerők, akik mernek új színt, új formát és új ízeket vinni ebbe a történetbe. A magyar street food a következő években a progresszivitásról és a vagányságról fog szólni. Ha pedig végre enyhülne kicsit a vendéglátással kapcsolatos hatósági szigor, Budapest a kocsmák után a street food világtérképre is simán felkerülne, ebben biztos vagyok.
Személy szerint lázasan foglalkoztat a kérdés, mi lehetne egy emblematikus magyar utcai étel. Mindenképpen tipikust, jól azonosíthatót kellene választani. A sűrűbb babgulyás, a rizses hús, a tarhonyás lecsó vagy a paprikás csirke megfelelő lenne, csak a tálalás problémáját kell megoldani, hogy ne csöpögjön, ne folyjon szét. Egy hordozható pohár kellene egy iszonyú jó, letisztult megjelenéssel, például fehér alapon matyó hímzés, ami könnyen értelmezhető és azonosítható. Mellé egy frappáns név: street goulash. De népszerű lehetne a fesztiválokon egyébként is kedvelt lepény, házi bukta vagy pirog, és működhet akár egy jó fasírt is friss zsemlében. Aczél László, Young & Rubicam Budapest, ügyvezető igazgató Először is valahogy dűlőre kéne jutnunk abban, hogy mi a magyar konyha alapja, melyek a meghatározó ételek, és ezeket kellene jó minőségben elkövetni. Az alap szerintem valami tágan értelmezett szendvicsféleség, ami tartalmaz egy darab pitát, kenyeret, bucit vagy ciabattát, lehetőleg porhanyós, húsos, meleg betétet és feltétet mártásokkal és zöldekkel.
Ezek a világ legjobb utcai kajái A keleti bazárok, a tengerentúl, Délkelet Ázsia és Európa egyre népszerűbb és színesebb utcai kínálata, a sok-sok piac, a szinte mindenhol feltűnő guruló éttermek vég nélküli evéssel-ivással csábítják az utazókat. Öt menő európai utcai kaja Ízlés dolga, hogy az ember szeret-e az utcán kéz közül enni, vagy inkább beül egy étterembe. Az viszont kétségtelen, hogy ha tudjuk, mit keressünk (és azt is, hogy hol, azaz ha odafigyelünk a higiéniai körülményekre is), akkor egészen kellemes dolgokba futhatunk bele Európa-szerte. Ezek közül mutatunk be most ötöt. Pacalszendvics és bárányfej - utcai ételek a világ minden tájáról A legtöbb útikönyv arra figyelmezteti az utazókat, hogy, ha kedves az életük, lehetőleg ne fogyasszanak utcán készült ételt, mert egészségtelen, nagy a fertőzésveszély és egyébként is. Pedig ezek az egyszerű ételek adják vissza leginkább a hely hangulatát, s aki kihagyja, nem mondhatja el, hogy igazán megismerte az adott várost, országot. Bhel puri Mumbaiban, pacalszendvics Toszkánában és bárányfej Marokkóban.
Az utcai árusoknál kapható falatok az ókortól kezdve napjainkig meghatározó elemét képezik minden kultúrának. A magyar konyha sem mentes ettől, klasszikus street foodnak számít a perec, a lángos és a főtt kukorica is, a vásári napokon kapható kürtös kaláccsal egyetemben. A street food fogalma azonban sok esetben – a gyorsaság és az olcsóság mellett – magában hordozza a gyenge minőségre való lehetőséget is. Természetesen nem minden bódéban, utcán készített étel gyenge minőségű, de a szegényes környezet, a hely és a higiénés viszonyok kétséges megléte mind-mind utalhat arra, hogy ez az étel éttermi környezetben esetleg jobban elkészíthető. Ezt a feltételezést véve alapul az utóbbi években a lazább koncepciójú éttermek, a bárok és bisztrók kísérletezni kezdtek az emelkedett, minőségi street food létrehozásával, hiszen a vásárlóközönségben megvolt az igény ezekre a fogásokra, csak nem minden esetben találtak olyan minőséget a kívánt ételből, amit szívesen fogyasztottak volna. Az éttermi környezetben megvalósuló street food esetében arra is van mód, hogy a tapasztalt, sokféle étteremben megfordult séfek innovációjának köszönhetően egészen újszerű fogások jelenjenek meg.
Bármilyen jó kolbász, fejhús, disznósajt, valami egyedi savanyúval, pikáns szósszal egy cipóban máris jó lenne magyar street foodnak. Sajnálatos, hogy itthon nem alakult ki egy szendvicskultúra sem, ebben a stílusban nagyon kéne valami hazai és könnyű ebéd. Bár a Delibaba Szendvicsműhely tesz erőfeszítéseket. Idővel biztosan kinőné magát néhány olyan fogás, amit street foodként is lehetne árulni, legyen az lángos, a fentebb említett fejhúsos, mangalicatarjás szendvics vagy az Újházi-tyúkleves papírpohárban. Nem kerülhet többe egy ezresnél (megközelítőleg 3 euró) egy adag, de inkább 800 forint körül látom az ideális határt. Fördős Zé, a Szárnyas Ízvadász blog szerzője A street food műfaj alapvetően városi sztori, és ennek megfelelően az ott pörgő emberek igényeit kell kielégítenie. Olcsón, gyorsan, kényelmesen akarunk enni, és lehetőleg nem olyan dolgot, amitől utána két órán át fáj a hasunk. Szerintem az itthoni közönség nem feltétlenül arra vágyik, hogy klasszikus magyar ételek legyenek átformálva street fooddá.
Nem mindig, de ezt is lehet jól csinálni. Nem véletlenül vált például világszerte kedvelt fogássá a hamburger vagy a hot-dog. Amerikában egy német emigránsnak, Charles Feltmannak köszönhetően jelentek meg a német hagyományokból kinőtt hot-dogok, amelyek szintén annak az innovációnak köszönhették létüket, hogy Feltmann felfedezte: az embereknek nem mindig van idejük asztalhoz ülve elfogyasztani a virslit, kis mustárral, kenyeret törögetve mellé. Így aztán mindezt egy termékbe sűrítette. Ez a fajta komplexitás sok utcai fogásra igaz. A hamburger is egyszerre kínálja a húst és a kenyeret, némi salátával körítve, a gyrosban is szinte minden megtalálható, ami egy komplett étkezésnél szükséges. Az utcai étkezés azonban nem Feltmannal indult. A pompeii ásatások bizonyítják, hogy már az ókorban is kedvelt szokás volt piaci árusoknál vásárolt élelmiszert enni. Az ókori Görögországban főleg sült halat lehetett kapni az utcán, de Rómában már az ételek széles skálája megtalálható volt. Ennek nagyrészt az elégtelen lakhatási körülmények voltak az okai, a sokszor 4-5 szintes római házakban nem volt kellő mennyiségű és minőségű kémény, hogy az otthoni főzés füstjét elvigye.
Alaposan átsütöm a húsokat, majd félbevágott zsemlét készítek a tányérra, az alsó felére egy kevés ketchupot teszek, erre jön némi sajt, arra a hús, a tetejére finomra szelt vöröshagyma és csalamádé. Hamburgerzsemle Hozzávalók: 30 dkg rétesliszt 15 dkg finomliszt 1 dl langyos tej 2 evőkanál tejföl 1, 5 teáskanál só 2 evőkanál cukor 7 g száraz élesztő Elkészítés: A lisztekhez hozzáadom a száraz élesztő, a sót, a cukrot, majd átkeverem. Egy nagyobb edénybe kimérem és meglangyosítom a tejet. Hozzáadom a tejfölt, és az egészet alaposan átkavarom, majd a liszthez adom. Kézzel vagy a kézi mixer dagasztó karjával tésztává gyúrom, majd a tésztát egy edénybe teszem, tiszta konyharuhával lefedem, és meleg helyen hagyom egy órát kelni. Az elkészült tésztát vékonyan lisztezett felületen átgyúrom, majd 6 egyenlő részre osztom, s ezekből zsemlét formázok. A zsemléket sütőpapíros tepsibe teszem, hagyom 20 percet pihenni, majd elhabart tojással lekenem, és a sütőbe tolom őket. 200 fokon aranybarnára sütöm.
Belgáknak sült krumpli, németeknek kolbász, olaszoknak pizza. Magyarországnak is van jellegzetes street foodja, de messze nem annyira egységes és megbízható a kínálat, mint külföldön. Elkötelezett street foodozókat és szakembereket kérdeztünk arról, mi lehetne az emblematikus magyar street food, és egyáltalán, szükség lenne rá? Kulka János, Kossuth-díjas és Jászai Mari-díjas színművész Imádok az utcán enni, hazafelé a színházból nemegyszer megállok egy gyrosért, viszem haza magammal vagy megeszem séta közben. Mindenki szereti ezt a műfajt, és fel kell ezt vállalni, ha gyorsan és finomat akarsz enni. Magyar street foodra lenne kereslet, szerintem a megfelelő kínálat hiányzik. Budapesten azért több próbálkozás van, vidékein is érdemes szétnézni, de lényegében a Balaton partján vagy a Vörösmarty téren, az adventi vásáron is mindenki street foodozik. Még nem találkoztam igazán kiforrott ötlettel, ami széles körben elterjedt volna. Kis kreativitás kellene, hiszen sok a betöltetlen rés. A cikk eredetileg a Toplista Gasztronómia 2013 magazinban jelent meg, ahol nem csak a magyar street food legjavát vettük sorra, de a legizgalmasabb külföldi utcai kajáról, bizarr és ínycsiklandó gasztrokalandokról is olvashat!
Ha már a sós apróságoknál tartunk, nem szabad megfeledkezni a pattogatott kukoricáról, amely ma már az édességfronton is megjelent. A desszertek közül egyértelműen a fagylalt a vezető utcai fogás, de természetesen az elsők között szerepel a fánk ezernyi formájában, a belgák gofrija, illetve a palacsinták ezernyi formája, mint például a francia crepes, amelyet ezernyi töltelékkel kínálnak a világ megannyi pontján, de a kürtős kalács is. A magyar kínálatban előkelő helyezést ér emellett a rétes, illetve a sült szelídgesztenye. Az ételek mellett a különféle italok is street food státuszt vívtak ki maguknak az idők folyamán. Ilyen az orosz kvasz, a mexikói horchata, a különféle jégkásák, a kávék vagy a grog, a forralt bor és téli melengető italok hosszú sora. Sós perec Hozzávalók: 1 kg finomliszt 5 dl tej 5 dkg élesztő 2 evőkanál porcukor 1 evőkanál só 1, 5 dl olaj A sós gezemicéhez: 2 evőkanál só 3 evőkanál finomliszt annyi víz, amivel sűrű, de folyós masszát kapunk Elkészítés: A lisztet átszitálom, majd hozzáadom a sót.
A forma mögött megjelenő új tartalom élménye is sokakat terel az éttermi street food irányába. Ám az utcai fogásokat otthon is elkészíthetjük. Különféle jó minőségű alapanyagokból könnyedén alkothatunk partifalatokat, de akár komplett vendégségeket is építhetünk egy-egy ország, régió utcai fogásaira, vagy - a fúziós konyha mentén haladva - keverhetjük a különféle stílusokat. A már korábban említett fogások mellett klasszikus és konyhai körülmények között könnyen elkészíthető street foodnak számít a grillezett ételek java. A különféle nyársaktól kezdve a sült kukoricán át, egészen a húsokig. Ide tartozik – a teljesség igénye nélkül - a horvát csevapcsicsa, az thai satay nyárs, a csehek, osztrákok, németek bódéból árult különféle kolbászkái, virslijei is. A szendvicsek széles skálája is ebbe a kategóriába tartozik. A különféle kenyerek közé pakolt húsok, raguk, zöldségek, kencék terjedelmes repertoárjából mindenki megtalálhatja a maga kedvenc utcai fogását. Ide tartozik sokunk gyerekkori kedvence, a fasírtos zsemle, a körözöttel töltött molnárka, vagy a spanyol empanada, az orosz pirog, a török döner vagy épp a dél-afrikaiak bolognai raguval töltött baguette-je, a Gatsby-szendvics is.
Sitemap | Legion teljes film magyarul, 2024