Családi ház eladó Debrecen, a Bihari utcában, 90 négyzetméteres | Otthontérkép - Eladó ingatlanok Otthon térkép Eladó ingatlanok Kiadó ingatlanok Lakópark Magazin Ingatlanos megbízása Tartalom Új építésű lakóparkok Bűnözési térkép Bl...
1600 csípést osztott ki a strandolók között a portugál gálya - 444 Korábban nem tapasztalt módon szaporodtak fel a portugál gálya (Bluebottle jellyfish, Physalia physalis) egyedei Ausztrália keleti partjainál. A medúza szerű állatok csípései miatt több strandot be kellett zárni. "A portugál gálya négy fajta ilyen biológiai egyedből áll egymáshoz tapadva. Ezek mindegyikének külön fiziológiai funkciója van, de egyedül nem lennének életképesek. " Fotó: Tobias Bernhard Raff/Biosphoto Egy nap alatt összesen 1600 csípést számoltak össze a fürdőzők között, az elmúlt héten pedig 13 ezret. Tavaly ennek csak a harmadát mérték. Az állat - pontosabban állatcsoport - csípése nem halálos, de igen fájdalmas, komolyabb kockázatokat betegek, legyengült szervezetek számára jelent. Az állat, amely tulajdonképpen négy - külön élni nem képes- állatfaj közös telepe egészen érdekes jelenség, ám ez most a queenslandiaket a legkevésbé sem érdekli, egyenesen inváziónak nevezik a történteket. Az állat tömeges megjelenése feltehetően az erős szélnek köszönhető.
Portugál gálya Kifejlett példány (fogófonala rendszerint 15 méteres) Természetvédelmi státusz Nem szerepel a Vörös listán Rendszertani besorolás Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Csalánozók (Cnidaria) Osztály: Hidraállatok (Hydrozoa) Rend: Telepes medúzák (Siphonophora) Család: Physaliidae Nem: Physalia Faj: P. physalis Tudományos név Physalia physalis ( Linnaeus, 1758) Hivatkozások A Wikifajok tartalmaz Portugál gálya témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Portugál gálya témájú médiaállományokat és Portugál gálya témájú kategóriát. A portugál gálya (Physalia physalis) a hidraállatok (Hydrozoa) osztályának a telepes medúzák (Siphonophora) rendjébe, ezen belül a Physaliidae családjába tartozó faj, ami mint siphonophora, nem egy egyetlen organizmus, hanem két fajta apró, hasonló felépítésű (polip illetve meduzoid típusú) élőlényből álló telep. A portugál gálya négy fajta ilyen biológiai egyedből áll egymáshoz tapadva. Ezek mindegyikének külön fiziológiai funkciója van, de egyedül nem lennének életképesek.
A teljes írás az eheti Vasárnapi Hírekben olvasható! MIT TEGYÜNK A CSÍPÉSSEL? Az elsősegély szerencsére kéznél van: a sós víz csillapítja a medúzacsípést, ezért a partra visszaúszva rendszerint már enyhül az égető érzés. Fontos, hogy az érintett testfelületet ne mossuk le édesvízzel, se alkohollal. Pláne ne vizeljünk rá, hiába ajánlja egy strandszomszéd, aki hallotta valakitől. Jót tesz viszont az ecet, vagy rovarcsípésre, égésre használt gyógyszertári kenőcs, amit sok fürdőző amúgy is tart magánál. Az esetek többségében ennyi elég is, utána a sérülés gyógyul magától. Az erősebb mérget kibocsátó fajok, mint például a portugál gálya érintése viszont okozhat bajt legyengült, beteg embereknél. Felléphet allergiás reakció, fejfájás, hányinger, nehézlégzés, ájulás, szélsőséges esetben akár szívleállás. Ezért javasolják, hogy minden csípést mutassunk meg orvosnak. Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
A portugál gálya nem medúza, hanem különböző feladatokra specializálódott 4 féle polip kolóniája. Nevét a gázzal telt hólyagot alkotó pneumatofór polipokról kapta. Általában az áramlatokkal együtt sodródnak, de pneumatofórájukkal képesek "befogni" a szelet is. A levegőből érkező veszély esetén képesek hólyagjukat leereszteni és a víz alá merülni. Különös kékes, lilás színük természetes napvédőként szolgál a vízfelszíni élet miatti folyamatos UW sugárzás ellen. A második polip kolónia a tapogatókat alkotja, ez lehet 1-10 m hosszú is. A tapogatókat teljes hosszukban csalánsejtek fedik, amelyekkel a főleg kis halakból és rákokból álló zsákmányát megbénítja. Emberekre nézve a portugál gálya csípésének súlyossága függ az érintett terület elhelyezkedésétől és nagyságától. Felnőtt emberekre a csípés ritkán halálos. A partra sodródott állatok csalánsejtjei haláluk után is ugyanúgy működnek, mint életükben. A portugál gálya mérge több komponensű, az egyik apró lyukakat hoz lére a sejtmembránon, más komponensek azonnal elkezdik lebontani a fehérjéket és zsírokat, ezzel már előemésztik a táplálékot.
A csalántokok rendkívül erős neurotoxint tartalmaznak Forrás: Pinterest Portugál gálya csípése esetén az azonnali tüneti kezelésen kívül mindenféleképpen szükséges a dermatológiai terápia is, elkerülendő a csúnya hegek kialakulását. Portugálgálya-csípésnyomok Forrás: Origo Mivel a telepeket elsősorban a szél, valamint a tengeráramlások sodorják a felszínen, az eredendően pelágikus, azaz nyílttengeri életmódot folytató portugál gályákat a változó széljárás időnként a partok közelébe sodorhatja. A pelágikus faj időnként felbukkanhat az egészen sekély vizekben is Forrás: taxo4254 - Wikispaces A zsúfolt tengerparti fürdőhelyeken különösen kockázatossá válhat a partot elérő portugálgálya-invázió. Szerencsére a felszínen sodródó gázhólyagokat könnyű észrevenni, ám amíg az újabb szélirányváltás vissza nem sodorja a part közelében felgyűlt portugál gályákat a nyílt tengerre, az a legjobb és legbiztonságosabb megoldás, ha átmenetileg nem megyünk a vízbe. Medúzacsípés esetén ne a népi gyógymódokat, hanem az alábbi protokollt kövessük Mégis mi a teendő akkor, ha valakit megcsíp egy portugál gálya?
Sokfajta medúzacsípés elleni "recept" kering a köztudatban, mint például élesztő, borotvahab vagy alkohol rákenése a csípéssel érintett testrészre, de ugyancsak népszerű "tipp" a csípés helyének édesvízzel való öblögetése, vagy – jobb híján – levizelése is. Medúzacsípés esetén se dőljünk be a szakszerűtlen "népi gyógymódoknak", mert ezek többet árthatnak, mint használnak Forrás: Picasa Nos, ezeknek a "népi gyógymódoknak" csupán egyetlen eredményük lehet, mégpedig az, hogy a fájdalom nem múlik el, sőt, esetleg még tovább is romlanak a mérgezési tünetek. A partra sodródott és elpusztult telepes medúza maradványai még napokig ugyanolyan mérgezőek lehetnek, mint az élő állat Forrás: Wikimedia Commons A leghatásosabb és azonnal bevethető ellenszer a csalánméreg semlegesítésére a háztartási ecet. Ebből a legmegfelelőbb a legalább 5%-os hígítatlan ecetsav. Nagyon fontos, hogy az alkalmi elsősegélyt nyújtó véletlenül se érjen puszta kézzel a csípéssel érintett testrészhez! A legjobb ellenszer a háztartási ecet.
Szinte nincs is olyan tenger a világon, amelyben ne lebegne legalább néhány csapat medúza. Közülük azonban nem mindegyiknek a csípése veszélyes, sőt. A medúzák világa számtalan elképesztő érdekességet rejt. Kocsonyás anyaggal töltött műanyag zacskóknak tűnnek, pedig ennél sokkal többet tudnak. Először is testük több mint kilencven százaléka víz, másodszor annyira egyszerűen működnek, hogy egyetlen testnyílással rendelkeznek az összes funkció ellátásához. Nincs szemük, sem agyuk, nem tudnak rágni sem, cserébe viszont hosszú, csalánsejtekkel borított fogókarjaik alakultak ki, és legtöbbjük megjelenése színes, izgalmas, sőt meglepő. Azok is gyönyörűek, amelyek planktonokat szűrnek ki a vízből, és azok is, akiknek az étlapján hús is szerepel. A Turritopsis dohrnii nevű faj tagjai arra is képesek, hogy sejtjeik megújításával önmaguk klónját létrehozzák, újraindítsák az életciklusukat, így tulajdonképpen halhatatlanokká váljanak. Vannak köztük egészen kicsik, de hatalmasak is, átlátszók és színesek, néhányuk érintése halálos lehet, más medúzák az ijedségen kívül semmi más kárt nem tudnak okozni.
A leglátványosabbak mégis azok, amelyek képesek fluoreszkálni vagy világítani a sötétben. Lámpások a víz alatt A világító medúzák legszebbike a kristálymedúza. A Csendes-óceán északi partjai mentén fordul elő, az egyik leghíresebb tengeri világító állat a világon. 2008-ban a kristálymedúzával folytatott kísérletekért kapott kémiai Nobel-díjat egy nemzetközi kutatócsapat, mert sikerült kivonniuk az állatból a speciális fényért felelős fehérjét, a GFP-t. Ez az anyag nagyon különleges, ahogy maga a medúza is: alapvetően kék fénnyel dereng, de ha őt világítják meg kék fénnyel, akkor saját színét zöldre váltja. Hasonló szépséget hoz a vizekbe a világító medúza is. Az 5-10 centis kis állatka kékeszöld fénnyel világít, és csapatokba verődve gyönyörű látványt nyújt. Nem is kell olyan messzire mennünk, hogy megcsodálhassuk, mert a horvát tengerpartok közelében is találkozhatunk vele. Megérinteni azonban nem jó ötlet: csalánmérge fájdalmas, égő érzést kelt a bőrön. Nyár végén akár tömegesen is találkozhatunk vele a sósabb vizű partok mentén, ahová a nyílt vízről lehúzódik.
Sitemap | Legion teljes film magyarul, 2024